Az Elszakadás

Anya: Kérlek téged, hallgass rám
Véres álmod tévútján
Nincs már más, kit kérhetnék
És nincs más, kivel élhetnél

Ha bezárod az ajtót – megtalál a Fény
Ha letérnél utadról – megtalállak én

Kérlek, válassz engem hát
Gyõzzük le az elmúlást

Ha bezárod az ajtót – megtalál a Fény
Ha letérnél utadról – megtalállak én
Zárd be hát az ajtót –
s megtalál a Fény
Térj le hát utadról –
s megtalállak én

Narrátor:…megremeg most minden, jeges borzalom pusztít
a tárgyak szétrobbannak, a szobában szél süvít…

Fiú: Hallom a hangod, de nem látlak, Anyám
A bosszú lángja elvakít
De érzek a szívemben egy furcsa meleg fényt
Talán visszatarthatsz még…

Repülnék, mint föld felett a szél…

Anya: Vegyük most fel talán a múltnak ritmusát
December ajtaját felejtsd el, nincs tovább
Bezárult, csendben áll, egy emlék már csupán
És nem lesz mostohább és nem lesz ostobább…

Fiú: Mert az ajtó zárva már

VÉGLEG!
VÉGLEG!!
VÉGLEG!!!